2015. augusztus 7., péntek



Jennifer L. Armentrout: Obszidián (Luxen 1.)



„– Megint nyomozol utánam, látom már. Szerezzek távoltartási végzést?
– Álmaidban, cica. – Önelégült mosolyt villantott rám. – Azokban már úgyis szerepelek, nem?
– A rémálmaimban, Daemon – feleltem szemforgatva. – A rémálmaimban!


Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Amikor – éppen az utolsó középiskolai évem előtt – Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.
Aztán a srác megszólalt.

Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt – akkor valami történt. Valami váratlan.

A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.

Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam…
    
Könyv információk:

Eredeti mű: Jennifer L. Armentrout: Obsidian
Eredeti megjelenés éve: 2011 (?)

Könyvmolyképző, Szeged, 2013
422 oldal · puhatáblás ·
ISBN: 9789633730355 ·
Fordította: Miks-Rédai Viktória
A sorozat részei:

0,5. Shadows
1,5. Oblivion (2015. dec.)
2. Ónix

(befejezett sorozat)

Szerintem:
Annyian ajánlottátok. *hatalmas sóhaj* Érzem, hogy fel leszek rúgva… (Igazából nagyon nehéz döntés volt, hogy 3,5 vagy 4 csillag legyen… lehet jobb is alapon maradt a 3,5.)

Engemet ez a könyv nem nyert meg magának… valahogy épp annyira nem érdekelnek a földönkívülis sztorik, mint a könyv főszereplőjét, Katy-t! Ő se olvas ilyen sztorikat, és én sem akartam, de lassan 2 éve (minimum) mindenhonnan luxenek, Daemonok, fénylények, alien-loverek és hipnotikus zöld szemek jönnek szembe – hogy ezzel a bizarr képpel éljek. Nem rossz a történet, ugyanis olvastatja magát és vicces is, de nem lehet komolyan venni egy pasit, aki felvillan! Fénnyé válik. A zöld szeme fehér fényben izzik. Szuperképessége, hogy fényt hajlít meg mittomén... volt pár kiakasztó dolog.

Daemon viszont ZSENIÁLIS! Egy az egyben megkaptam azt a régi Damon Salvatore (Vámpírnaplók) karaktert, akit a filmsorozat elején annyira imádtam! Dögös, gunyoros, hatalmas arcú és egy akkora paraszt…! Koppintás – ISTENI koppintás, mindegy, értékeltem a szitut. (Bár tudnám, hogy melyik melyiknek a koppintása…)

Katyval sem voltak különösebb gondjaim, Dee karaktere és a vele való barátkozás kifejezetten tetszett a történetben! A sztori alakulása kiszámítható volt, a regény szereplői egész jól ki vannak találva, bár tényleg fel-felsírtam néha az egyes földönkívülis részeken… Mindazonáltal a cselekmény pörög, nem unalmas és változatos. Picit sajnáltam, hogy ennyit káromkodnak benne.

Reményeim: NAGYON remélem, hogy nem megy át totális nyáladzásba a könyv. A végén fennálló állapotokkal ki tudok egyezni, de sokkal élvezetesebb volt a könyv eleje.

Félelem: Akárcsak Damon Salvatore esetében is, itt is átmegyünk a nyomorúságosan picsogós szerelmes tocsogásba… Ugye nem?

Nagyon szerettem: Dee-t! Ezt a csajt muszáj imádni. És bírtam Daemon s.ggfej-stílusát is, főleg a könyv első felében.

Konklúzió: Biztosan folytatni fogom még…

Értékelés: 3,5

A karakterekről:
Katy Swartz

Unalmas barna hajú és szürke szemű leány kerek csípővel, telt ajkakkal, hatalmas szemekkel. Így látja magát főszereplőnk Katy, akiben engemet nem is a kinézete fogott meg, hanem a stílusa. Ellenszenves, de mégis barátkozó. Önfeláldozó, de beszólogató csaj, aki nem hagyja magát megalázni. Mindemellett imádja a könyveket, enyhén internetfüggő, könyvtár-imádó és könyves blogot vezet az olvasásélményeiről.

Az már más, hogy megzavarja a buksiját a dögös szomszéd. Tovább kicsit zavart, hogy mintha nem is olvasott volna egyszer sem a regényben, de őszintén szólva nem figyeltem.

Daemon Black

Lebarnult, magas, kockás hasú, smaragdzöld szemű, sötét, hullámos hajú dögös szomszéd srác, akivel abban a pillanatban baj van, amint kinyitja a száját és megszólal… 

„Szép arc. Fantasztikus test. Rémes modor. A helyes fiúk szentháromsága.” – jellemzi Katy a helyes fiúkat, szépen összefoglalva ezáltal Daemon Blacket.

Már említettem, hogy engemet ez a karakter egy az egyben a Vámpírnaplók gyönyörű tahójára emlékeztet, a hasonló keresztnevű – Damon Salvatore-ra. Odáig vagyok azért a karakterért, miáltal Daemon is közel került pikk-pakk a szívemhez. Elsősorban persze inkább a modorából adódó vicces szituációk és a szövegeire adott visszaszólások tetszettek, amik kimeríthetetlen humorforrást adnak a sorozatnak, amennyiben nem megy át minden szerelmes-nyálasba. (Mint a Vámpírnaplók esetében sajnos…)

Dee Black

Annyira cukorfalat a csaj! Magas, vékony csajszi, akinek a sötét, göndör haja a derekáig ér. Az ő szemei is szép zöldek, de nem bambul annyira beléjük Katy, mint a tesójáéba.

Az első másodperctől szimpatikus szereplője a történetnek, a szívem megszakadt néha érte! Rettenetes az a szeretet- és társaság iránti vágy, ami a kétségbeesett barátkozási kísérleteiből árad. Tulajdonképpen olyan, mint egy kölyökkutya, ami folyton összehúzza magát, mert fél, hogy belerúgsz. Lehet felrúgtam volna Katyt, ha megbántja!

Oh, még egy plusz pont Daemon mellett: szereti a testvérét és mindent megtenne érte.

Merengéseim:
Hasonlósága a többi romantikus/ paranormális/ urban fantasy young adult sztorival

Van hasonlóság, mert hogy ne lenne?! Igaz, hogy földönkívülis szerelmes sztorival még találkoztam, de akad pár (például: Melissa Landers: Elidegenítve, Stephenie Meyer: A burok, Beth Revis: Across the Universe – Túl a végtelenen)

***SPOILER***

Ha nagyon alapjaiban akarjuk szétcincálni a hasonlóságokat, akkor vegyük például a megszokott „új leány  (általában) egy szülőjével vagy szülőjéhez költözik nagyvárosból kisvárosba” – szituációt, amiről nekem egyből az Alkonyat ugrott be. Aztán persze a főszereplő lány a dögös pasival egy eldugott tisztásra megy édeskettesben… hehe. Daemon nem csillog, sőt el is fintorodik, amikor felvetődik a csillogás probléma. (EZEN AKKORÁT nevettem!)

***SPOILER VÉGE***

A szépséges, gyönyörű szemű szereplőkről már nem is ejtek szót, akiknek kidolgozott izmaik vannak, és gyakran rohangálnak fél pucéran a sztori elején, aztán később már nem (annyira gyakran)…

Ugyanakkor a szívemet melengette, hogy Dee gyönyörű és mégsem ripacs, Katy pedig könyvmániás könyvblogger. Szerencsére vannak a hasonlóságok mellett eltérések is, amik érdekessé és mássá tették számomra a regényt, szóval csak a fentiek miatt NE vegyétek le a várólistátokról!

Modellek a borítókon:
A sztorinak rengeteg rajongója van, sőt a borítókon szereplő párost is rettenetesen felkapták ezáltal. A sztori érdekessége, hogy rengeteg helyen promozzák is a sorozatot, fotózzák őket az egyes jelenetekhez, közösségi oldalakon hirdetik az írónő regényeit, DE MÉG össze is jöttek, el is jegyezték egymást!

Igazából ők egy nagyon aranyos, kedves és összeillő pár szerintem, de amíg a férfimodell Pepe Toth (igen, magyar származású) tökéletes Daemon Black, addig nekem a kedvese, Sztella Tziotziosz egyáltalán nem tűnik Katy Swartz-nak. (Mondjuk, nem állítom, hogy egy más formájú szemöldökkel és ettől eltérő öltözködési stílussal ne lehetne, de az összbenyomásom más a regénybeli Katyről az első kötet után.)

A túlzásba vitt smink és a legkevésbé sem könyvmoly / blogger kinézet ellenére sem nagyon tudok mást elképzelni Katy szerepére, ugyanis az évek belém is belém égették a modellhölgy arcát és egybemosták a főszereplőjével… de akkor is túl sok(k) a smink, szép hölgyem!

Idézetek:
A nap, amikor az internetet bekötötték, jobb volt, mintha egy szexis srác megnézte volna a fenekemet, majd elkérte volna a számomat.

– Hogyhogy ilyen jól ismered Daemon Blacket?
Az első alkalom, hogy a diákok szóba állnak velem, és az is azért, mert Daemonnel beszélgettem. Nem tett boldoggá a dolog.
– Július közepén költöztünk a szomszédságukba.
– Ó, most féltékeny vagyok – csücsörített Lesa. – Az iskola fele boldogan cserélne veled.
És én boldogan cserélnék velük.

– Következő kérdés?
– Miért vagy ekkora seggfej? – A szavak kicsúsztak a számon, mielőtt meggondolhattam volna.
– Mindenkinek ki kell tűnnie valamiben, nem?
– Nos, remekül csinálod.
♦ ♦ ♦ ♦ ♦
Képgyűjtemény a Pinteresten: Luxen.
Különböző Lux series #1 kiadások borítói a GoodReads-en!
♦ ♦ ♦ ♦ ♦

5 megjegyzés:

  1. Én is így jártam a sorozattal, mindenhol ott volt, mindenhonnan Daemon nézett vissza, és mindenhol istenítették. így természetesen én is kedvet kaptam hozzá, annak ellenére, hogy én se nagyon olvasok földönkívüliekkel regényeket, mert egyszerűen nem vonzz. Mindenesetre a könyv hasonlóan tetszett, mint neked, de egyáltalán nem váltam rajongóvá... és ha őszinte akarok lenni, azt sem értem, hogy mások miért vannak ennyire oda-vissza érte, mert szerintem nem több egy átlag YA könyvnél. Egynek elmegy, de többször nem kell. Az élményt ráadásul még jobban lerontotta számomra a rengeteg twilight hasonlóság. Szerintem min. 10-et összeszámoltam. (Ezt mások hogyan nem vették észre?)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mások is észrevették, nagyon sokan írtak róla (pl. én is). A hasonlóság még a második kötet feléig folytatódik, ha jól emlékszem, és onnan elkanyarodik egy egészen más irányba.

      Törlés
    2. Azért azon vigyorogtam, hogy a főszereplő se szereti az ilyen sztorikat :D Némi lelki közösséget vállal a bizalmatlan olvasóval a regény.

      Igen, rengeteg hasonlóság van, sőt említik is... ha még valakinek nem jutott volna eszébe, akkor benyomják, hogy "egyesek csillognak" és onnantól beugrik visszamenőleg is.

      Miért szeretik? Ez is ízlések is pofonok téma szerintem... nekem az árnyvadászok / varázslók jönnek be, másoknak az űrlénypasik.

      Törlés
  2. Ennél a könyvnél két végletet vettem észre, vagy nagyon tetszik az embereknek és odáig vannak érte, vagy pedig teljesen átlagosnak érzik. Engem valahogy a fülszöveg sem ragadott meg, ezért a mai napig nem is olvastam el. Szerintem nem is fogom, mert ezek az űrlényes dolgok nekem sem jönnek be. De érdekes, hogy egy - egy jó marketing hogy fel tud kapni egy - egy könyvet.

    VálaszTörlés
  3. Nem olyan rossz könyv,Daemon-t én is bírtam,de hát igen...Tiszta Damon Salvatore kopi(na jó,azért az ő nyomába senki se érhet)

    VálaszTörlés