|
Ha egy nap az öledbe hull a hírnév, ahogy a
galambszar pottyan az ember fejére, egy percig se játszd az eszed napszemüveg
mögé rejtőzve: menekülj.
|
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást
tartalmaz.
Az emberi szükségleteket öt
kategóriába lehet sorolni. Ezen az elméleten alapul most egy új valóságshow a
televízióban: Az emberi szükségletek piramisa. Velem együtt 15 000-en veszünk
részt a játékban, ám öt hét múlva már csak egyvalaki marad. De mit keresek én
ebben az egészben?
Mondjuk azt, hogy Christopher Scottnak hívnak. Mondjuk azt,
hogy tizennyolc éves vagyok. Hogy egy darab dobozkartonon lakom, az utcán,
Londonban. Végül is tök mindegy, hogy hívnak, hány éves vagyok. Én lettem a 12
778-as számú játékos. Még nem létezem. De baromi nagy a kockázata, hogy
valakivé válok, sőt celeb leszek. És ennél rosszabb nem is történhetne velem.
A 20. század legvégén
született, Párizsban élő Caroline Solé szeret a szabadságért küzdő, társadalom
peremén élők sorsáról mesélni. Ilyen első regényének menekülő hőse, a kamasz
Christopher, aki egy valóságshow szereplője lesz. Szavazz rám! című regénye
2015-ben jelent meg Franciaországban, és számos elismerés mellett elnyerte a
Les escales littéraires d’Auvergne és a Enlivrez-vous à Thionville fődíját.
|
Könyv
információk:
Eredeti mű: La pyramide des besoins humains
Eredeti megjelenés éve: 2015
Móra, Budapest, 2017
128 oldal ·
puhatáblás · ISBN: 9789634156932 ·
Fordította:
Pacskovszky Zsolt
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
Már a Könyvfesztiválos
megjelenések kigyűjtésénél felfigyeltem rá, mert nagyon ütős a borítója, a címe
és a fülszövege is a könyvnek! //OFF: Nemrég
megláttam a könyvtárunk hírlevelében, hogy beszerezték, mentem is azonnal
foglalni, de az egyik gyermekkönyvtáros figyelmét is felkeltette és simán
lenyúlta előlem, szóval nem én vagyok az első olvasója.// ;)
(A BEJEGYZÉS ENYHÉN SPOILERES!)
A könyvről….
Elmondhatom, hogy
őszintén meglepett, milyen kis vékony könyvecskéről van szó… Amúgy bővelkedik
ám elgondolkodtató dolgokban! Nagyon különleges volt ez az egy hónap, amit a 18
éves Christopher Scott-al töltöttem… akinek nem Scott a vezetékneve és nem is
18 éves, ezeket csak a jelentkezéskor hazudta az űrlapon…
Adott egy kamasz, aki
meglógott otthonról, mert az édesapja gyakran adott neki „ökölpuszit”. Szóval Christopher felszáll egy vonatra, eljut
Chinatownig, ahol vígan éli világát addig, míg unalmában nem jelentkezik Az emberi szükségletek piramisa
elnevezésű valóságshowba játékosnak!
„Szóval a celebség olyan, mint az ember
fejére pottyanó galambszar, és ha el tudsz ugrani előle, az csak jó.”
A leginkább az tetszett,
hogy bár megdöbbenti őt a játékos profilját övező őrület, mégis képes önmaga
maradni… ember maradni. Élvezetes, elgondolkodtató történet egy nagyon
szimpatikus sráccal a középpontban. Abszolút minimalista az egész regény: kevés
szereplő, kevés helyszín, korlátozott eszközök vannak benne… Ebben is idomulna a
könyv ahhoz a gondolathoz, hogy Christopher kevéssel is elvan, amíg hagyják
élni?
A történet felépítése különleges és
ötletes. A
bevezető a Játékszabály elnevezést kapta, a főbb részek pedig Maslow motivációs
piramisának szintjei után lettek elnevezve! Az első rész címe például:
1. szint
15000 játékos
Fiziológiai szükségletek
Ivás, evés, alvás, szex
Szintenként fogy a
játékosok száma és változnak a szükségletek is, mígnem az ötödik szinten már
csupán 2 játékos áll szemben egymással és „Az önmegvalósítás szükségletét” kell
kielégíteniük.
Érdekes, ahogy
szembeállítja a médiát, a közösségi oldalakat / profilokat a nincstelenséggel.
Egy olyan játékossal, akinek nincsen 0-24 netes kapcsolata. Aki nem is akar
folyamatosan a gép előtt ülni és bogarászni a róla szóló híreket. Aki nem oszt
meg mindenféle ostobaságot ötpercenként.
Aki nem akarja eladni magát.
A könyv üzenete…?
Nem tudom, hogy az
üzenete – miszerint: „jobb csövezni valahol a nagyvilágban úgy, hogy a
mindenünk egy hálózsák”, mint otthon lenni a (kicsit problémás) családunkkal -,
mennyire elfogadható / pozitív üzenet. Úgy érzem, hogy kicsit túlromantizált
Christopher megoldása és remélem, hogy emiatt a könyv miatt soha senki nem
szállt vonatra / nem fog vonatra szállni.
Összességében
Nem vagyok maradéktalanul
boldog, mert a vége egy nagy NULLA. Mégis azt kell, hogy mondjam, nagyon is
bejött nekem ez a történet. Igen ritkán találkozom olyan regényekkel, ahol a
főszereplő hajléktalan – pláne hajléktalan kamasz -, érdekes volt ennyire
realistán látni a dolgokat. Mégsem éreztem nyomasztónak, holott azt vártam,
hogy az lesz!
A valóságshows
alapgondolat igazán tetszik, akárcsak a megvalósítás. Tényleg sajnálom, hogy a
lezárása ennyire semmilyenre sikeredett, kifejezetten utálom, amikor az író kitalál
valami nagyon zseniálisat és képtelen lezárni - akár jól, akár rosszul, akár
boldogan, akár szomorúan, de úgy, hogy az olvasó még kapjon egy extra löketet a
végétől. Most semmit nem kaptam, pedig volt kraft a regényben.
Értékelés: 4
Ajánlom, ha…
►érdekel, milyen lehet kamaszként az
utcán élni.
►kíváncsi vagy arra, hogy mi történik,
ha egy hajléktalan valóságshow szereplővé válik.
►kedveled a fiatal, vagány főszereplős
történeteket, amiket E/1-ben mesélnek el.
Nem ajánlom, ha nem szereted a komolyabb élethelyzeteket boncolgató
könyveket.
Maslow-piramisról bővebben
„Abraham Maslow
motivációs rendszere szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája,
amelyet egy motivációs piramisban foglalt össze.
A piramis legalsó
szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság
stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű
motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein
található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek
részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság
iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai
szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző
szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és
az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő
lehetőségek kiteljesedését érti. A Maslow által elképzelt hierarchia azonban
nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem
magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését,
akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.”
Kedvcsináló idézetek:
✖
Alig két hét alatt
túljutottam két virtuális szinten anélkül, hogy a mindennapi életemben
bármiféle változás következett volna be. Sajgó tagok, nyilvános vécé, koldulás.
Az álnevem felfelé kapaszkodik a piramison, de még mindig az utcai vízelvezető
mélyedésben élek.
✖
Amikor még nem az utcán
aludtam, fel sem fogtam, milyen fontosak a barátok. Nem azért, hogy emeletes
ágyon osztozhassunk velük, hanem egyszerűen azért, hogy ne bolonduljunk meg,
legyen kihez szólnunk. A tudattól, hogy más is ugyanolyan nyomorult helyzetben
volt vagy van, négylevelű lóhere nő az ember szívében.
✖
Ettől a harmadik szinttől
kezdve egyes szám harmadik személyben kezdek élni. Mint a kamaszok, akik
képernyőn bámulják a profilképként felrakott avatárjukat, úgy figyelem én
christopher.scott54 celebbé válását.
✖ ✖ ✖ ✖ ✖
A képek a
Pinterest táblámról származnak:
La
pyramide des besoins humains borítók a GoodReads-en.
✖ ✖ ✖ ✖ ✖
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése