2016. augusztus 19., péntek



Ben Elton: Vakvilág

 Mini-könyvklub 4. felvonás: sci-fi, disztópia

A témához tartozó bejegyzések a „mini-könyvklub” címke alatt elérhetőek.


Trafford irodájában egy transzparens lógott a mennyezetről. Hogy érzed magad? Mi jár a fejedben? – állt rajta a kérdés. – Most azonnal mondd el valakinek! Ezt a szlogent a Népjóléti Minisztérium népszerűsítette, az Oszd meg és lájkold! jelszóval egyetemben.


Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. 
Képzelj el egy világot, ahol mindenki mindent tud mindenkiről. Ahol a „megosztás” mindenekfeletti érték, és a magánélet veszélyes perverziónak számít. A vakhit és a tudatlanság legsötétebb világát, ahol a kizárólagos szórakozás a szex és a mások életében való vájkálás. Ahol a magánszféra bűn. Itt nem lehet titkod!
Traffordnak viszont voltak titkai. Vágyott arra, hogy megtartson valamit saját magának, mert semmi sem lehet nagyszerűbb, merészebb, eredetibb és veszélyesebben erotikus, mint a titkok. A maga korlátozott lehetőségeivel szembefordult a rendszerrel. De győzhet-e a vakhit világában az értelem?

Könyv információk:

Eredeti mű: Blind Faith
Eredeti megjelenés éve: 2007

Alinea, Budapest, 2011
286 oldal · ISBN: 9789639659667 ·
Fordította: Weisz Böbe
(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Miért olvastam el?

Már nagyon, nagyon régen várólistás volt a könyv - a 2014-es Várólista csökkentő listámra is felvettem, annyira el szerettem volna olasni.

Ez a könyv egy RÉMÁLOM!

Legalábbis ez a világ… Ha csak a világot nézem, akkor ez számomra olyan, mint ha a Pokolban rémálmodnék. Például kötelező a saját szex videóidat megosztanod a saját TUBE csatornádon, akárcsak a szülésedet – mindet, ugyanis szülni is kötelező, mert itt 2 gyerekből 1 biztosan meghal, mielőtt 1 éves lesz. A legelfogadottabb öltözködési stílus olyan, ahol csak a nemi szerveidet takarod el (ajánlott viselet tanga) - esetleg a melleidet is, ha nagyon prűd vagy -, különben NEM vagy büszke az Isten adta testedre, amit Isten a maga képére teremtett és innentől istenkáromló vagy, az egyház ellensége és beledöglesz. 

Annyira csodás, mi? De van ám tovább!

Az otthonodban kamerák vannak és akárki akármikor skubizhatja, hogy eszel, szexelsz, szoptatsz vagy másokat skubizol a monitorjaidon! Minél többen lesnek, annál népszerűbb vagy. Minden lépcsőháznak / panelnak van egy moderátora, aki folyamatosan látja az összes lakás összes történését. Ha nem tiszteled az embertársaidat – beszólsz nekik, nem figyelsz rájuk eléggé vagy felhívod a figyelmét arra, hogy zavar / bunkó / akármi, akkor abba bele is HALHATSZ, mert az ilyenekre összeugrik a tömeg – és a tömeg halálos.
Írnod kell a személyes blogodat, amit akárki elolvashat, de ha nem eléggé ripacs, Isten-imádó vagy érzelmes, amit írsz, akkor könnyen felnyomhatnak Hitvallódnál (vagyis a papodnál”)… Az ő példa statuálásába is belehalhatsz.

És ezek csupán kiragadott példák arra, hogy milyen horror az élet a Vakvilágban, és amiket marha szárazon az olvasó nyakába borít a regény az első néhány fejezetben! Marha gyorsan megismerjük a világot, amiben Trafford él, és amiben nagyon utál élni… Nincsenek titkaid, jócskán pucér embereket kell ölelgetned és olyanokért is megvethetnek mások, hogy nem nagyobbítasz mellet kamaszkorodban.

Elképesztő, elzsibbasztó hely… Gondoltam naivan, aztán jöttek a könyvek. Itt nincsenek igazi könyvek, mert a képzelet rossz. Itt csak Istenről, mások ráncos seggéről vagy önmagad jobbá tételéről olvashatsz…

Szerintem

Ennél nyomasztóbb világgal még nem találkoztam az életem során! Ebbe az életbe belehalnék, agyonnyomna ez a világ. Olvasás közben rosszul voltam, muszáj volt félretennem, pedig igazán érdekes és olvasmányos a sztori!
De… ez az önmegtagadó valóságshow élet 0-24-be kiborított. Ráadásul szinte pucéron élni és nyomorogni a mocskos, patkányos fővárosban, ahol a metró felé igyekezve boldog-boldogtalan tol és nyom az embertengerben? Kösz, nem. Igyekszem kiverni a fejemből ezt a Londont, ezt a világot és Traffordékat.


Összességében

Ajánlom a regényt mindenkinek, aki azt akarja, hogy az álla a padlót súrolja! Maguk a szereplők, a történeteik és a viszonyulásuk a többiekhez… minden zseniálisan ki van találva és meg van írva! Igazán jó a világ felépítése, az elnyomó rendszer abszolút egyedi, bár benne van a Big Brother (Nagy Tesó) rendesen.

A kezdése nekem száraz volt, mert hiába kezdődik el in medias res, hiába ismerem meg Trafford szemén keresztül a világot, amíg ő munkába megy egy random napon, hiába mondja el a rövidítéseket, a hozzá kapcsolódó emberek történeteit vagy mesél a munkájáról – érződik, hogy bele akarja verni az olvasóba az összes fontos dolgot, amit tudni kell erről a rettenetes jövőről. Eléggé untam, bár mind jobban és jobban borzadtam. (Talán az volt a mélypont, amikor szinte kötelezték arra, hogy nehogy normális neve legyen a gyerekének, hanem legyen „Happymeal”!)

KEDVENCEM: Sandra Dee.

Az első szimpatikus személy nem a főszereplő volt – Traffordot eléggé bénának találtam egészen a regény végéig -, hanem az egyik munkatársa: Sandra Dee. Általa lett izgalmas a történet, ő gerjesztette mellbe vágó élménnyé.

Jó kis könyv volt, de soha nem olvasnám újra.

Értékelés: 4,5


A fél pont levonás oka: a vége felé volt egy kis zavar az erőben, illetve a fordításban, mert marhára nem mindegy, hogy „Az életem örök.” vagy „Az értelem örök.” Maradnék a másodiknál, ha lehet, ugyanis zseniális volt a cselekménye és a vége!

Kedvcsináló idézetek:
Chantorria a klasszikus, az Egyház által a hívő nők számára jóváhagyott fehérnemű-összeállítást viselte: nyolccentis sarkú cipőt, csokoládéízű, ehető tangát és kosár nélküli bőr melltartót.
– Elmentem a Mocskos Szexi Pikáns Ribancba – mondta Chantorria.
A Mocskos Szexi Pikáns Ribanc egy mindenütt jelen levő üzletlánc volt, amely fehérneműt és szexjátékokat árult. A bevásárlóközpontok tengerében ezek az üzletek voltak az egyetlen komoly ellenfelei a gyorséttermeknek.
 
      – A mai naptól fogva, amennyiben így óhajtjátok, minden egyes személy híres! Törvény szerint! Jog szerint! A szentírás által és az isteni jognál fogva híresek vagytok! Pont, vita lezárva. Semmi visszatáncolás. Semmi hamis tanúzás, és semmi ördög nemzette trükközés. Híres. Semmi több és semmi kevesebb. Akarjátok? 
(…)
- Mindenki híres. Törvény szerint.

Cassius egy másik könyvet is adott Traffordnak, a Büszkeség és balítéletet.
– Ezt pedig egy akkoriban ünnepelt írónő írta – magyarázta. – Olvasd el, és tedd fel magadnak a kérdést, hogy az emberi udvarlás káprázatosan összetett szertartását hogyan tudták a szex kurta előszobájává alacsonyítani, amit ma kapcsolatnak tartanak.

❖❖❖❖❖
A képek a Pinterest táblámról származnak: Vakvilág
VAKVILÁG a GoodReads-en.
❖❖❖❖❖


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése