2016. július 9., szombat



Debora Geary: Modern boszorkány (Modern boszorkány 1.)



– Moira néni, hidd el, hogy nem fekete mágiával hozták létre az internetet.
– Dehogyisnem, Sophie, különben miért ne hajtaná végre, amit ezzel a pinduri egérkével parancsolok neki?


Fülszöveg:
Mi jut eszébe mindenkinek a boszorkányokról? Seprűnyél, nagy üst és varázsfőzetek. Ám a modern boszorkányok nem ilyenek. Otthonosan mozognak a modern technológia világában, és előszeretettel használják azt.
Jamie és Nell testvérek, mindketten boszorkányok. Egy programot készítenek, amelynek segítségével boszorkánytársadalmat építhetnek ki a világhálón. A program egy varázslat hatására érzékeli az átlagemberekre nem jellemző energiákat, és a weboldalra irányítja a talált boszorkányt. Egy nap Lauren, a 28 esztendős ingatlanügynök böngészés közben a chatszobában találja magát, ahol három nő megpróbálja meggyőzni, hogy ő boszorkány. A nő teljesen átlagos életet él Chicagóban, így elég cinikusan áll a beszélgetéshez, nem hisz a többieknek. A programban van a hiba, vagy ő egy edzetlen boszorkány, ami veszélyes lehet önmagára és a környezetére nézve is? A többi boszorkány dolga, hogy kiderítse az igazságot.

Könyv információk:

Eredeti mű: A Modern Witch
Eredeti megjelenés éve: 2011

Maxim, Szeged, 2014
364 oldal · keménytáblás ·
ISBN: 9789632614670 ·
Fordította: Komáromy Rudolf
Sorozat:

0,5. To Have and To Code
2. Láthatatlan boszorkány
3. A Reckless Witch
3,5. A Witch Central Wedding
4. A Nomadic Witch
5. A Different Witch
6. A Celtic Witch
6,5. Swordfights & Lullabies
7. A Lost Witch

(befejezett)
(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Miért olvastam el?

Régóta tervben volt, mert tetszik a címe, a borítója és bírtam az internetes boszorkány keresés alapötletét. Mondjuk azt hittem, hogy ilyen kinézettel ifjúsági regény lesz, de nem az… (Ez volt az első csalódás a sorban.)
  
A történetről röviden

A fülszövegen túl érdemes megemlíteni, hogy több főszereplőnk van. A lényeg Lauren, a chicagói ingatlanos, akiről egy kósza chatelés, majd erőfelmérés után kiderül, hogy egy jó megérzésű modern boszorkány. Felmérője, a titokzatos Jamie egészen Berkeley-ből (Kalifornia) repül hozzá, hogy aztán elhívja a csajt magával haza, hogy legalább picit tanulja a boszi-dolgokat vele és a családjával. Lauren persze nem utazik egyedül, viszi magával a cseppet-se-nem-boszorkány, ám szépséges és kedves jóga tanár barátnőját, Nat-ot. Natalie-t nagyon bírtam, üde színfolt, bár ő is túl tökéletes karakter, akárcsak a többiek, de neki legalább volt némi érdekes háttérsztorija…

A regény röviden ennyi: elmennek a berkeley-beli boszik közé, tanulnak, bolondoznak, rengeteg fagyit (és csokit) zabálnak, nagyokat esznek, néha jógáznak és minden happy.

Szerintem ez… Hű, de fluff volt!


A FLUFF, mint műfaj vagy stílus igazából a fanfictionökben használatos. Arra a sztorira mondjuk, hogy fluffos, amikor egy sztorinak nincs igazán története... Tök szupi szereplők élik a tök szupi életüket, miközben viccesek, kedvesek, bájosak, de nincs különösebb cselekménye a történetnek.


Lauren a kanapéján
Nem volt rossz a könyv, de túl tökéletes és zökkenőmentes volt. Élvezetes, de üres az egész... nincsen konfliktus, igazi probléma, karakterfejlődés, nincsenek csavarok és nehezítő tényezők. Megy a sztori, minden király, mindent azonnal megoldunk – unalmas és csavarmentes, nincsenek mocskos kis titkok és tragikus múltak.
Ráadásul a feldobott labdákat, izgalmasnak tetsző csavarokat hamar lelőtték (pl. Jamie „előérzete”, Lauren vs. Aervyn versenyek és a köztük lévő összehang, Jamie + Nat egész része) – mondjuk nekem az se hihető, hogy egyik csaj sem kapott kisebb sokkot a boszorkányok létezése kapcsán... Legalább pár hétig ücsörögnék sokkosan üres fejjel a sarokban a kanapémon, miközben tonnaszámra tolnám a fagyit meg az Odaátot… Itt meg: boszi vagyok? Boszi vagy? Ó, de érdekes! Amúgymegkitérdekel?!
Nat, a jóga tanár

Hiszti-hiszti-hiszti

A karakterek nekem egysíkúnak és fejlődésképtelennek tűntek. Ugyanazon az értelmi és érzelmi szinten mozog a kisgyerek, a nagymama és a sokgyerekes anyuka... sőt, a nyelvi eszközeik is majdnem ugyanolyanok. Szeretném az ő életüket élni, mert amint eszükbe jut valami vagy felmerül bennük a vágy valami iránt, szinte azonnal meg is oldódik minden és még jobb lesz az életük, mint annak előtte. POÉN!  
Az urban fantasy számomra eleve egy lightos műfaj - hiszen az igazi fantasykhoz képest könnyedebbek, kevésbé kidolgozottak világ tekintetében -, de ez még az urban fantasyk között is limonádé volt...

Összességében

A kicsit zagyva indítás után mégis megérintett a sztori, mert nagyon szívhez szóló volt a fiatal könyvelő-lakberendező házaspár az otthon keresésével... Magával az alapötlettel nincsen gondom és e mellett is voltak jó mellékszálak - például a Varázsvilág és a Boszorkánycsevely -, amik érdekeltek és tetszettek. 
Aervyn, a négyéves boszi-rosszaság
Sokkal, de sokkal szívesebben olvastam volna az eredeti széria 0,5. részét, amiben NELL a programozó boszorkány a Varázsvilág online játékon dolgozik, aminek a csak bosziknak elérhető egyszer csak bejut későbbi férje, a hacker, aki cseppet sem boszrokány. Komolyan jobban érdekelt volna az ő násztáncuk, mint ez a kis limonádé, amiben a legnagyobb csavar pusztán a távolság áthidalása és némi életmódváltás…
A szereplők cukik voltak, mindenkit szerettem. A borító csodaszép, a cím figyelemfelkeltő és itt ennyi… ha egy szimplán cukker sztorit akartam volna olvasni, akkor megérdemelné az 5 csillagot, de így a hármat is alig veri nálam.

KEDVENC: Aervyn, Jamie, Nat és Lauren

Értékelés: 3

Folytatás? - Láthatatlan boszorkány és társai
Vessetek meg, de érdekel a sorozat folytatása… Elméletileg minden részben újabb és újabb boszikat találnak Nell-ék a megbűvölt chat-programjuk segítségével, és ahogy megy a sorozat, úgy ígérkezik jobbnak és jobbnak!

Ajánlom, ha… szereted a szimpla rózsaszín sztorikat, amik jobbára nem szólnak semmiről; kedveled a mindenki boldog-történeteket és nem is nagyon vágysz másra.

Nem ajánlom, ha… nem szereted a semmiről sem szóló, szuper egyenletesen happy regényeket vagy BÁRMI izgalmasra vágysz.


HISZTI – SPOILERES!

1) Az a fekete hajú férfi!

Az elején a boszik belengetik Laurennek chaten, hogy majd az egyikük testvére beugrik hozzá Chicago-ba, hogy leteszteltelje, valóban boszi-e. Oké, kicsit aggódik ugyan a várható látogató miatt – bár egészségesebb lenne azonnal jelentenie űaz egész ügyet a rendőrségen, nem?! -, de egyből levágja, hogy a férfi, akiről annyit tudunk, hogy „helyes” 100% fekete hajú lesz. Amikor meg felbukkan Jamie, a totál idegen boszorkány, akkor valóban fekete hajú és csupán enyhén idegesíti Laurent a dolog, hogy felbukkant. NA NE!

2) Megverni azt a fekete hajút!

Lauren rátalál egy gyülekezetre, vagyis egy szedett-vedett boszi csoportra, aminek a gyűlésére meghívja Jamie-t is. A férfi képes felmérni mások varázserejét és annak a típusát, amit meg is tesz a gyülekezet tagjaival. Az én gondom ott kezdődik, hogy két nőről beközli, hogy szemernyi varázserő SEM szorult beléjük, hiába 10 éve a tagjai a gyülekezetnek ÉS EZEK A NŐK NEM VERIK LAPOSRA a férfit.
Hölgyeim, ha mélyen a szívünkbe nézünk, akkor nem lenne teljesen jogos, hogy legalább beverünk egyet annak a jött-ment férfinak, aki közli velünk, hogy tíz évig kárára voltunk a boszi barátnőink, most pedig lépjünk ki a körünkből?!

(spoiler vége)

Kedvcsináló idézetek:
– Ennyi az egész? – fordult Sophiehoz Lauren. – Csak fogyasszak fehérjét?
– Fehérjéből épül föl az agyadban mindaz a kis vegyület, ami boldoggá tesz. A szerotoninszinted lezuhant, ettől egyesek depressziósakká válnak. A jelek szerint te csak nyűgösködsz, ami a körben végzett munka meglehetősen gyakori mellékhatása.
– Ez a vízöntőkori hókuszpókusz? – nevetett Lauren.
– Nem – rázta a fejét Sophie –, ez a biokémikus diplomám.
Lauren: Hármas ikreid vannak? Várjunk csak, kezdek összezavarodni… Moira, én biztosan nem vagyok boszorkány. Nincs se üstöm, se seprűnyelem, se csúcsos kalapom.
Sophie: Moira néninek talán akad valahol egy üstje, mert ért a gyógyfüvekhez, de a mai boszorkányokon nem nagyon látni csúcsos kalapot, és igen kevesen tudnak közülünk repülni. Az az egész seprűnyélen lovagolás többé-kevésbé mindig is csak mese volt. Ebben a tekintetben nem tett jót nekünk a Harry Potter.
Lauren: Igazán kár! Szerintem egész helyes gyerek az a Harry.
– Szóval ez komoly – sóhajtotta. – Tényleg boszorkányoknak képzelik magukat.
– Tényleg boszorkány vagyok.
Lauren nem tudta, hogy kinevesse, vagy faképnél hagyja a srácot.
– Pedig egészen normálisnak néz ki.
– Igazán normális vagyok. Szeretek enni, baseballozni, számítógéppel ügyködni, motorozni.
– Normális pasi nem képzeli magát boszorkánynak.

☽☽☾☾
A képek a Pinterest táblámról származnak: Modern boszorkány
A MODERN WiTCH borítók a GoodReadsen.
☽☽☾☾


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése