2015. március 2., hétfő



C. S. Lewis: A végső ütközet (Narnia Krónikái 7.)



„Ekkor Aslan így szólt:
– Legyen vége.”


Fülszöveg:
Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Kiadónk sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány.
Tarts velünk a végső ütközetbe, amely majd véget vet minden csatának.

A végső ütközet
Narnia… ahol a hazugság félelmet szül… ahol a legnehezebb próbát a hűségnek kell kiállnia… ahol a remény talán örökre elveszett. Narniának utolsó napjaiban legveszedelmesebb ellenségével kell szembenéznie, a gonosz ezúttal nem kívülről, hanem belülről támad. Ezzel a megrázó viadallal érnek véget Narnia krónikái.

Könyv információk:

Eredeti mű: C. S. Lewis: The Chronicles of Narnia – The Last Battle
Eredeti megjelenés éve: 1956

M&C, Budapest, 2002
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637342559
Fordította: Liszkay Szilvia ·
Illusztrálta: Pauline Baynes

NARNIA KRÓNIKÁI – sorozat

3. A ló és kis gazdája
4. Caspian herceg

(befejezett sorozat)
Szerintem:
Végül csak meglett az utolsó kötete is a Narnia-sorozatomnak, bár nem rajtam múlt! Egy nagyon rendes moly emlékezett rá, hogy valaki keresi az utolsó részt, ő pedig látta a pécsi Karácsonyi Vásáron. Gyorsan fel is vettem vele a kapcsolatot még aznap lebizniszeltük: megveszi, kifizetem, elküldi. Pikkpakk a kezemben volt a könyv és körbeugráltam a lakást örömömben! Viszont utolsó rész… az egyik kedvenc sorozatom utolsó része, így kellett némi idő, amíg rávettem magam az elolvasására…

A történet rettentően szomorú, az egésznek búcsú hangulata van. Kivételesen nem az utazáson vagy a kalandozáson van a hangsúly, de nem is a nyílt háborúskodáson vagy valaki megmentésén.

Az egész történet egy manipulatív majom és egy buta szamár történetével kezdődik, a jelenlegi király bajba kerül és ismételten Jill meg Eustace érkezik Narniába. Ez volt a legborongósabb történet, Narnia elszomorodását követhettem nyomon…

Viszont a vége és a mondanivalója tetszett, ilyesmiben szép lenne hinni és ilyesmire érdemes lenne várni. A Narnia-sorozat lezárása nem gyors, hanem kifejezetten lassú és némileg vontatott a könyv. Rengeteg tájleírást, hangulatfokozó képet és magyarázatot tartalmaz az utolsó rész, szóval elüt a többitől. Örültem, hogy a régi kedvenceim is megjelentek a könyvben. 

Utáltam: Fondort…
Ijesztő: a szíven szúrós egyszarvú… Tash…
Imádom: a csodaszép borítót! Meg Emeth-et... és az illusztrációkat!

Értékelés: 4

A sorozat értékelése:

Igazi klasszikusnak számít, amire kicsit Hollywood is ráharapott. Bár nem vagyok oda maradéktalanul az adaptációért, mindenesetre én örülök a sikerének, mert nagyon valószínű, hogy a film kapcsán jutottam el a könyvekhez. (És szerettem bele James McAvoyba és imádtam meg Tilda Swintont…)

Igazából a legtöbb részért odáig vagyok, szóval összességében
5 ☆☆☆☆☆ -os
a sorozat össz-értékelése nálam.

A kedvenc részeim általában attól függően változnak, hogy milyen kedvvel és melyik részt olvasom. Nagyon szeretem az elején a gyűrűkkel utazó fiatalokat, de a Pevensie testvérek narniai kalandjait is. Személy szerint legelőször nem szerettem Eustace-t, mert egy irritáló hülye gyerek volt, de Jillel jó párost alkotnak.

Szeretem C. S. Lewis varázslatos világát a beszélő állatokkal, a szerethető királyokkal és Aslannal. Épp annyira kihagyhatatlan élmény Narnia, mint amennyire Percy Jackson és a Félvér Tábor vagy Harry Potter hét éve a Roxfortban. Időtálló, alap fandom.

Idézetek:
– Jill – mondta Tirian –, te vagy a legbátrabb és legügyesebb nyomkereső az alattvalóim közül, ugyanakkor a legszemtelenebb és legengedetlenebb is.

Mivel ő és én annyira különbözünk, semmi, ami gonosz, nem tehet szolgálatot nekem, és semmi, ami nem gonosz, nem tehet szolgálatot neki. Így aztán bárki, aki hűséget fogad Tashnak, s fogadalmát jó szívvel meg is tartja, bár nem tud róla, engem szolgál, s tőlem kapja érte jutalmát. Aki azonban az én nevemben tesz rosszat, prédikálhat ugyan Aslant, mégis Tasht szolgálja, tettét Tash ítéli meg. Érted-e már gyermekem?

Persze innivaló sem volt más, csak víz.
– Bár hoztunk volna egy zacskó teát! – sóhajtott Jill.
– Vagy egy doboz kakaót – ábrándozott Eustace.
– Nem ártott volna egy-két hordó jó bort elhelyezni a tornyokban – tette hozzá Tirian.

– Így hát – szólalt meg Peter –, Narnia éjbe borul. Mi az, Lucy? Te nem sírsz? Aslan sehol, mi meg itt maradtunk. És most?
– Ne próbálj elriasztani, Peter – mondta Lucy. – Biztosan érzem, Aslan velünk van. És azt is, hogy nem bűn fájón emlékezni Narniára. Gondolj mindarra, ami megfagyva ottveszett a mögött az ajtó mögött.
– Igen, én bíztam benne, hogy minden így mehet tovább örökké – mondta Jill. – De tudtam, hogy a mi világunk nem. Narnia talán igen.
– Én láttam a teremtését – mondta Lord Digory. – Nem azért éltem, hogy lássam az elmúlását.

♛♛♛♛♛
A képek a Narnia stories Pinterest táblámról származnak.
Az illusztrációk Pauline Baynes munkái!
Különböző kiadások borítói a GoodReads-en!
♛♛♛♛♛

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése