„Ezek
az élet igazi drámai pillanatai, Watson! Lépések közelednek felénk, valaki
belép az életünkbe, s mi még csak nem is sejtjük, mit rejteget az iszákjában,
jót-e vagy rosszat…”
Ide
tartozik az ifjú Sherlock Holmes-ról írt bejegyzésem.
Fülszöveg:
☠
Az egyik legnépszerűbb Sherlock
Holmes-történet!
Egy nap vidéki körorvos keresi
fel Sherlock Holmest, a híres detektívet Baker Street-i otthonában. Beszámol
páciense és barátja, Sir Baskerville, halálának különös körülményeirõl.
Látogatása során elmeséli azt az évszázados legendát, amely szerint a
Baskerville családot szörnyû átok sújtja: valamennyi leszármazottjára véres,
borzalmas halál vár; a ködös és kietlen lápvidéken egy ördögi lény ólálkodik,
arra várva, hogy lecsapjon áldozatára.
Holmes megbízza hű
segítõtársát, Dr. Watsont, hogy kísérje el az ifjú örököst Baskerville Hallba
és segítsen fényt deríteni a rejtélyre. A komor kastély és a körülötte elterülõ
kihalt pusztaság mintha valóban természetfeletti titkokat rejtene.
Csakhogy Sherlock Holmes
szerint a nyomok bűntényre utalnak…
☠
Egyéb
meglévő kiadás:
Ifjúsági,
Bukarest, 1967 / 228 oldal · Fordította: Árkos Antal
Az általam olvasott kiadás:
Szukits,
Szeged, 2001
542 oldal · ISBN:
9639278025 · Fordította: Ádám Szilvia, Árkos Antal, Katona Tamás, Lengyel
Miklósné, Nikowitz Oszkár, Takácsy Gizella, Tiborszky Péter
Szerintem:
☠
A BBC adaptációban ez az egyik
kedvenc Sherlock történetem, szóval nagyon-nagyon vártam ezt a regényt!
Hamar koppantam.
Lényegében nincs sok közük egymáshoz:
van örökös, van halott, van pokolkutya és Sherlockék nyomoznak… Ennyi!
Szerencsés volt, hogy teljesen más a könyv verzió, így új volt az egész
történet!
Izgalmasnak tűnt ez a rész és
beváltotta a hozzáfűzött reményt! Nem csak izgalmas, de fordulatos és
fondorlatos történet! (Nem véletlenül az egyik legfelkapottabb Holmes-sztori.)
Nagyon tetszett! Az utolsó fejezeteknél már tűkön ültem.
Amit azonnal tudtam: ki áll
magányosan az éjszakában a sziklán.
Kedvenc a regényből: WATSONKÁM?!
Watsonkám! Imádtam!
Akármennyire aggódtam is, mindig elvigyorodtam, ahányszor
Sherlock benyögte. (Hozzátenném, hogy
lényegesebben szimpatikusabb, mint a „kedvesem” vagy a „drágám” volt valamelyik
előző sztoriban.)
Értékelés: 5
Részletesebben:
☠
 |
| Dartmoor |
Bevallom, hogy ha én élnék ott,
akkor a pereskedő szomszédot „rejtettem volna bele” az ingoványba! Persze ez
csak egy kósza megjegyzés, nincs köze a cselekményhez. Felháborító a kis öreg.
Különösen tetszettek a
mellékszálak, amik jól összezavarták a dolgokat! Nagyon türelmetlenül vártam
már, hogy minden kiderüljön és tudjam, hogy melyik rész ki(k)hez tartozik.
Watson levelei
Mivel Holmes előreküldi
barátját nyomozni, így Watson kénytelen levélben megüzenni a történteket
Holmesnak! Tetszettek a levelek, izgalmasak voltak. Csak furcsa, hogy Watson
naplóját olvasva bemásolta a leveleit. Eleve az ő írását olvassuk, amibe
beleírja a saját írásait?! Így sem jártam még, ha nem nézem az SZJG-s Reni
naplóját, amibe bemásolja az MSN beszélgetéseit… (Talán nagyítóval se
találhatunk több közösséget a két műben, műfajban!)
Sir Henry
Hamar megkedveltem az
amerikait, aki még sosem volt „otthon”. Valahogy nem kötöttem össze a dolgokat
és annyira elmerültem a sztoriban, hogy nagyon pofára estem, amikor
rádöbbentem, hogy félteni kell, hisz’ meghalhat! Onnantól végig rettegtem a testi
épségéért, drukkoltam az életben maradásáért. Egy ízben megfagyott a vér az
ereimben! (Mázlimra akkoriban még nem volt divat meggyilkolni a főszereplőket.)
Watsonért csak azért nem
aggódtam (pedig lett volna rá okom!), mert ugye ő írta meg a történetet –
később.
A szerelmi história
kikerekedésekor csak fogtam a fejem, hogy HÚHA-HÚHA! Ritka az ilyesmi Holmes
novellákban. (Nem számítva Watsont és a nejét.)
Idézetek:
☠
– Én mindeddig csupán e világi
esetekre korlátoztam tevékenységemet – mondta. - A magam szerény módján
küzdöttem és küzdök a gonoszság ellen, de hogy magát az ördögöt próbáljam
nyakon csípni, ez eddig eszembe sem jutott. Azt azonban el kell ismernie,
Mortimer, hogy a lábnyom reális valami.
- A mondabeli kutya is elég
reális volt ahhoz, hogy átharapja egy férfi torkát, ez azonban mit se változtat
pokolbeli mivoltán.
– Látom már, hogy fizikusból
metafizikussá akar átvedleni, doktor Mortimer.
☠
Az én működésem kizárólag arra
korlátozódik, hogy mit tett valaki a múltban és mit tesz a jelenben, de hogy
valaki mit fog a jövőben tenni, ezzel nem foglalkozom.
☠
– Szép kis örökségbe
keveredtem! Üröm az öröm mellé – sóhajtott, miután befejeződött az előadás. – A
kutyáról persze én is hallottam eleget, kicsi koromtól kezdve. Tekintve
azonban, hogy igazi családi história, sosem vettem komolyan. Ami azonban a
nagybácsim halálát illeti, ez egy kicsit megzavart. Még mindig szédülök tőle.
De úgy látszik, még maguknak sem sikerült tisztázniuk, kire tartozik ez az ügy:
rendőrre-e vagy papra?
☠☠☠☠☠
A képek
a „Sherlock
Holmes Thing's” Pinterest táblámról és a „Oh my
Sherlock...” nevű WeHeartit gyűjteményemből származnak, ott
többet megtudhatsz róluk és további képek várnak. Különféle „The
Hound of the Baskervilles” borítók a GoodReads-en.
☠☠☠☠☠
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése