2014. szeptember 2., kedd



Emily Diamand: Kalózok nyomában



„Az első szobában nincs más, csak rongyos könyvkupacok, amelyek egész a mennyezetig érnek. Kandúr megpróbál felugrani az egyik kisebb halomra, de amikor imbolyogni kezd alatta, azonnal leugrik.
– Óvatosan! – pirít rá Mr. Saravanan. – Azok ott Harry Potterek. A történészek a fél karjukat odaadnák, ha megkaphatnák őket.”


Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A jövő kalózai, egy beszélő ékszer, egy eltökélt kislány – és egy vízimacska… A kaland elkezdődött.
A 22. században Anglia nagy részét elöntötte a víz. A klímaváltozás miatt az angolok elvesztették a technológiájuk nagy részét, és szegénységben élnek. Eközben a továbbra is fejlett Skócia egyre erősebb lesz, tágítva határait, növelve hatalmát. Ám a skótoknak és az angoloknak is fel kell venniük a küzdelmet a Kalózok Családjaival, amelynek tagjai a part menti településeket fosztogatják.
Lilly Melkun egy angol halászlány, aki éppen tengeri macskájával hajózik ki, amikor a vérszomjas kalózok megjelennek a falujában, és elrabolják a miniszterelnök lányát. A falut árulással vádolják, mire Lilly elindul, hogy megkeresse az elrabolt kislányt. Kihajózik a haragos tengerre, és magával viszi a csodálatos, hihetetlen váltságdíjat, egy titokzatos beszélő ékszert, ami még a számítógépek korából származik, és nemcsak a kalózok fenik rá a fogukat – hanem mindenki más is.

Eredeti mű: Emily Diamand: Raiders' Ransom / Eredeti megjelenés éve: 2009
Agave Könyvek, 2009 / 238 oldal · ISBN: 9789639868397 · Fordította: Görgey Etelka · Illusztrálta: Carol Lawson
Kandúr, a vízimacska

Szerintem:

2216 áprilisában járunk, ahol megismerkedünk Lilly Melkunnal és a vízimacskájával, Zephaniahval, a kalózzal és Lexyvel.

A sztori alapötlete nagyon magával ragadott – szeretem a posztapokalitikus dolgokat. Mondjuk. Vagy steampunk? Esetleg disztópia lenne? Nem hinném, hogy érdemes megbélyegezni a könyvet, mert a maga nemében egyedülálló. A klímaváltozás elöntötte a világ nagy részét, a technikának befellegzett és a világ visszafejlődött a kalózkorszakba. Mégis akadnak napenergiával hajtható hajók, DNS azonosítással indítható kézikonzolok és mobilok.

Rettentően lassú az eleje, szépen felépül a történet, de mégsem kötött le. Külön-külön szeretem a felsoroltakat - talán a kalózokat nem annyira, hacsak nem Johnny Depp a kapitány -, de együtt valahogy nem működött. Persze egy macskás-számítógépes-steampunk regény nem lehet rossz! A vége nagyon izgalmas volt, azt már képtelen voltam letenni.
Steampunk mobil
A púter
A borítóterv valami csodálatos, elsősorban az fogott meg a könyvben.

Kedvenc szereplők: Lilly és Kandúr
Értékelés: 4

Merengés-Spoilerkedés:

A történet két szálon fut – először a különleges halászlány életéből kapunk ízelítőt, aki mellé egy igazi ritkaság szegődött: egy vízimacska! Akit nagyon ötletesen Kandúrnak nevezett el. Bevallom, nagyon megkedveltem a csajszit, mert igazán vagány és vakmerő főszereplő – nem is bántam, hogy nekivágott Londonnak Lundennak.
Zeph és Lilly
Meldwin, Zeph apja
A másik szál az Angyalszigeti Kalóz Család fiának a sokkalta szánandóbb helyzetéből indul ki, aki semmi másra nem vágyik, mint édesapja elismerésére. Sajnos olyan dolgokra is képes volt ezért, amiket nem tudtam tolerálni, így többször is miatta tettem félre a könyvet. Dühített egy kissrác kalóz karaktere…

A külön szálak egymásba bonyolódnak – érdekes szituációkat eredményezve, amiken jókat szórakozik az Olvasó és tragikusabb helyzetekbe kerülnek, amelyek miatt nehéz visszatántorogni a valóságba. A könyv eleje felvezet és megismertet minket a helyzettel, a vége viszont pörgős-harcolós, ahol csak a fejemet kapkodtam. Persze a főszereplők elválnak és… vége! Dühítő függővég, egy elkaszált kiadású sorozat dühítő függővége…

Angolul még egy része van a sorozatnak: Flood and Fire néven, de nem tudom, hogy az a befejezés-e vagy az egész sorozat kiadása leállt...

Idézetek:

De akadnak ennél is furcsább dolgok: szőke hajú, hosszú, vékony kezű nőkről készült kis szobrok, amelyek halott szemekkel bámulnak előre. Aztán egy másik szobor: egy kövér öregember, fehér szakállal és piros ruhában. Úgy néz ki, mint egy kalóz, mert csak a kalózok húznak magukra egyszínű ruhát, de az alján lévő felirat szerint ez egy „Éneklő Mikulás”. Bár ettől lehet, hogy mégiscsak kalóz volt, aki szívesen énekelt, miközben áldozatait darabolta.

– Kérem, azonosítsa magát, elsődleges felhasználó!
Értetlenül bámulok vissza.
– Mi-a-neved? – kérdezi nagyon lassan és hangosan.
– Lilly Melkun – nyöszörgöm.

– Egyébként Zephaniahnak hívnak – próbálok témát váltani. – De mindenki csak Zephnek szólít. Medwin az apám. Ő az összes Család legklasszabb Vezére.
A kislány pislant egyet.
– Az én nevem Alexandra Persephone Olivia Randall, de anyu csak Lexynek hívott.

Zeph azonban egyáltalán nem hálás sem a fürdőért, sem az ételért. Éppen ellenkezőleg.
– Lilo! Hozz még meleg vizet!
– Nem vagyok a szolgád! – vágok vissza, mire elhúzza a száját.
– Tényleg nem. Ha az lennél, tudnád, hol a helyed, és nem pofáznál vissza – feleli.

♪ ♪ ♪ ♪ ♪
A képek a Theme – Pirates és a Theme – Steampunk pinterest tábláimról vannak, minden egyéb infó ott.

♪ ♪ ♪ ♪ ♪

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése