2014. augusztus 26., kedd



Cassandra Clare: Bane krónikák 1-2.



– Addigra biztosan kezdtem kijózanodni. – vitatkozott Magnus.
– Magnus, a saját tányéroddal próbáltál flörtölni.
– Igazán nyitott egy pasas vagyok.


1. Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Mi történt Peruban?
2. Cassandra Clare – Maureen Johnson: A szökevény királyné



Mi történt Peruban? / What Really Happened in Peru (2013)

Fülszöveg:

Magnus Bane kalandjai
Jó oka van, hogy Magnus Bane személye nem kívánatos Peruban. Kövesd Bane dél-amerikai kalandjait, amint régi ismerősünk bajba sodorja boszorkánymester társait, Ragnor Fellt és Catarina Losst, megismerkedik számos hangszerrel (amelyeken borzasztóan játszik), valamint számos tánccal (amelyeket borzasztóan jár), majd magára haragítja házigazdáit, amikor valami kimondhatatlant tesz a Nazca-vonalakkal.

Olvasott kiadás: Könyvmolyképző, Szeged, 2013 / 56 oldal · ISBN: 9789633734629 · Fordította: Kamper Gergely

A szökevény királyné / The Runaway Queen

Fülszöveg:

Magnus Bane kalandjai
A halhatatlan boszorkánymester, Magnus Bane azon kapja magát, hogy a királyi családot igyekszik kimenteni a francia forradalom borzalmai közül – miután egy igencsak jóképű gróf belerángatta a zűrzavarba. Mondani sem kell, a merész szökéshez egy láthatatlan ballonra is szükség lesz…

Olvasott kiadás: Könyvmolyképző, Szeged, 2013 / 56 oldal · ISBN: 9789633736845 · Fordította: Kamper Gergely


1. Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Mi történt Peruban?

A történet helyszíne: PERU - 1791, 1885, 1890, 1962

Főbb szereplők: Magnus Bane, Ragnor Fell, Catarina Loss, Imasu

Értékelés: 4

Szerintem:

Regényként értékelhetetlen semmiség, viszont bónusz adalékként a kedvencemről – a megismételhetetlen Magnus Bane-ről: olvasásra érdemes szösszenet!

A megjelenése óta a többiek értékeléseit olvasva felvérteztem magam a Bane krónikákkal szemben, nem szabad komolyan venni, nem kell tőle világmegváltót várni. Nem vártam, nem csalódtam. Imádom ezt az idióta boszorkánymestert és szeretem a barátait.

…és kitörölhetetlenül látom magam előtt, ahogy Godfrey Gao egész testét tengerimalaccal dörzsölgetik…





Kedvenc rész: abszolút a hangszeres :D

Idézetek:

– Nem szeretem az esőerdőt – jegyezte meg szomorúan Ragnor.
– Mert nem vagy olyan nyitott az új élményekre, mint én.
– Nem ezért, hanem mert lucskosabb, mint egy vadkan hónalja, és kétszer olyan büdös.


Ragnor gyanakvó természete a későbbiekben is elszomorította Magnust, és csalódást okozott neki. Amikor például ellátogattak a Yarinacocha-tóhoz, Ragnor összehúzta a szemöldökét, és megkérdezte: – Azok a delfinek tényleg rózsaszínűek?
– Már akkor is rózsaszínűek voltak, amikor idejöttem! – mordult fel sértődötten Magnus, aztán elgondolkodott. – Szinte biztos vagyok benne.


Pár lecke is elég volt hozzá azonban, hogy rájöjjön: ő kicsit másféle végeredményt produkál a charangóval, mint Imasu. Talán nem is csak kicsit. Ragnor és Catarina egymással versengve könyörögtek neki, hogy hagyja a csudába a hangszert. Véletlenül arra tévedő idegenek könyörögtek neki, hogy hagyja a csudába a hangszert. Még a macskák is menekültek előle.



2. Cassandra Clare – Maureen Johnson: A szökevény királyné

A történet helyszíne: PÁRIZS (Franciaország) – 1791. június

Főbb szereplők: Magnus Bane, Axel von Fersen gróf, Marie Antoinette királyné, Marcel Saint Cloud 

Értékelés: 4 


Szerintem:

Át vagyok verve! Komolyan több apró lélegzetvételű sztorit vártam, erre egyet kaptam! Micsoda eljárás ez?!

Egyébként nagyon „érzékletesek” a leírások, valaki nagyon jó volt történelemből! *kacsint* Remélem Ragnor találkozni fog Ragnorral az egyik történetben.

Akit a legjobban sajnáltam az egész történetben: Marie Antoinette!

Idézetek:

Igyekezett minden létező nyelven elsajátítani a csábításhoz szükséges kifejezéseket, de svédül soha nem kellett mást mondania, mint hogy „mást is lehet önöknél kapni ecetes halon kívül?”, illetve hogy „ha bebugyolálsz néhány szőrmébe, leszek a te kis macikád”.


Összegzés:

Összességében szeretem Magnus Bane történeteit, mert jókedvre derítenek. Humorosak és képtelen szituációkról szólnak, amik annyira elképesztenek, hogy belemerülök a történetbe és csak azt veszem észre, hogy mosolygok a marhaságokon. Nem mondom, hogy komolyabb irodalmi értéke van bármely krónikának, de tetszetős kis oneshot-ok.

Igazából örülök a magyar kiadásoknak, nagyon bejönnek a különféle színstílusú borítók és az, hogy nem az eredeti mintára mentünk rá, hanem mindegyik külön egyéniség. Egyben gyönyörű a Magnus Bane puzzle-borító, de valljuk be: ki tartja úgy a könyveit? Én nem. És ha nézegetni támad kedvem, akkor 1-1 önálló borítót szívesebben nézegetek a kezemben, mint mondjuk egy bal kézfejet vagy jobb arcot…


Árnyvadászos Pinterest tábláim:
Árnyvadászok WeHeartIt kollekcióm:


Bane krónikák – sorozat







(befejezett sorozat)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése