2014. augusztus 2., szombat



Sir Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba (Sherlock Holmes 1.)



„– Azonban, kedves Watson, ön nyilván nem ismeri még Sherlock Holmest. Talán ha ismerné, nem vágyna vele egy fedél alá.”
- Stamford


Ide tartozik az ifjú Sherlock Holmes-ról írt bejegyzésem.
Fülszöveg:

A detektívregények atyjaként emlegetett Conan Doyle világhírû regényét tartalmazza kötetünk. Azt a nevezetes könyvet, amelyben elõször lép színre Sherlock Holmes, a fogalommá vált s azóta oly sokszor utánzott, csalhatatlan szimatú és logikájú, zseniális mesterdetektív, kinek kalandjait mind a mai napig százmilliók olvassák.

A brixtoni rejtély címmel is megjelent. / Eredeti megjelenés éve: 1887
Eredeti: Sir Arthur Conan Doyle: A Study in Scarlet
Szukits, Szeged, 1993 / 132 oldal · ISBN: 9638199105 · Fordította: Tury Gyula

Az általam olvasott kiadás:


Szukits, Szeged, 2001 / 692 oldal · ISBN: 9639278017 · Fordította: Boronkay Zsuzsa, Katona Tamás, Mikes Lajos, Nikowitz Oszkár, Takácsy Gizella, Tury Gyula

Szerintem:

Szépen elmúlt az év és még nem is álltam neki a 2 kötetes Sherlock Összes-nek, amit Karácsonyra zsákmányoltam. Arra jutottam, hogy a blogon az egyes részeket a kiadott könyvek után fogom értékelni – könnyebb és áttekinthetőbb, én meg szeretem a logikusan rendszerezett dolgokat.

A történet röviden: Watson megismerkedik Sherlock Holmes-szal, összeköltöznek, megpróbál rájönni a másik jellemére / munkájára és nem sokkal később megoldják első ügyöket közösen. Bár itt még elég minimális Watson részvétele az eseményekben.

Nekem nagyon bejött az egész! Már hallottam a BBC könyvhű magatartásáról, de nem tudtam elképzelni, hogy a BBC Sherlock-ban megtapasztalt modern Londonban ez mennyire lehetséges.

Első pillantásra azt mondanám, hogy szépséges adaptáció, bár itt a megismerkedésükre és a Baker Street 221/B. –beli közös életükre gondolok. Szinte láttam magam előtt a találkozást a laborban, az összeszokást. A történet krimi szálat nem mesélem el – mindenki nézzen szépen BBC Sherlock-ot -, de eléggé eltérő.

Hiányoznak a megszokott arcok, még csak Sherlock, Watson és Lestrade van jelen. Meg a Hegedű! (Természetesen Gregson is jelen van a műben, de legjobb tudomásom szerint ő az amcsi adaptációban – Elementary / Sherlock és Watson – van a méhekkel együtt. Azt nem nézem, így nekem nem hiányzik.)

Értékelés: 5


Spoiler – A Föld a Nap körül kering!

Sherlock Holmes nem mindent tudó, szóval fura lehet rásütni a zseni / lángész jelzőt -  én mégis megtenném... Hogyan tehetem meg, ha ez az ember nem ismeri a heliocentrikus világkép –elméletét? Nem tudja, hogy a Föld a Nap körül kering és a Hold a Föld körül. Nem tudja, de nem is érdekli!

Zseni. Lángész. Rendkívüli tehetség. Az élet bizonyos aspektusait viszont nagyon is jól ismeri és széleskörű ismeretei vannak a témában! Szóval buta-e az ilyen ember? Nem hiszem, inkább csak deviáns a hozzáállása a témákhoz a mi szemszögünkből. Minket beíratnak az általános iskolába és ott egy előre lefektetett tanrend szerint mindenfélét a fejünkbe tömködnek. Illetve megpróbálnak, hiszen rólam lepattant minden alapszintű kémiai-fizikai okosság és magasabb szintű matematikai tudással sem kérkedhetek! :) 

Anno amiatt nem szerettem olvasni, mert nem magam választhattam meg, hogy mit és milyen műfajút olvasnék. Amennyire szerettem Ady verseit vagy Villon balladáit – épp annyira utáltam az Egri Csillagokat, A Pál utcai fiúkat, A kőszívű ember fiait. Imádtam volna Dante: Isteni színjátékát olvasni Az arany ember helyett és Don Quijote-ét a Szigeti veszedelem helyett – meg is tettem, csak nem tolerálták behívták a szüleimet érte… Egyébként csak azt érték el, hogy 25 évesen továbbra sem olvastam a fent említett „kötelező alapműveket” és töretlen gyűlölettel tekintek rájuk, bár akadnak szép emlékeim is.

Szóval összességében egyet is értek Sherlock felfogásával, másfelől jobban szeretek mindenféle – számomra izgalmas – tudást összeszedni. Örömömet lelem a tudásom sokféleségében, de az Ő tudásának tematikusságában is!  

Sherlock Holmes tudománya

Szépirodalom:
semmi.
Bölcselet:
semmi.
Csillagászat:
semmi.
Politika:
egy kevés.
Botanika:
részleges; jól ismeri általában a mérgeket és azok hatásait.
Geológia:
kevés, de gyakorlati, különösen a talajfajtákat ismeri jól; a
járás közben felfröccsent sárból megmondja, London mely
részéből származik.
Kémia:
jelentős.
Anatómia:
széles körű, de rendszertelen.
Bulvársajtó:
minden jelen és múlt századbeli bűntényt ismer.
Zene:
szépen hegedül.
Sport:           
kitűnő bokszoló és kardvívó.
Jog:
jól ismeri az angol törvényeket.

Ezeket a dolgokat gyűjtötte Watson össze első körben új lakótársáról, Sherlock Holmes-ról.

Idézetek:

– Igen, de végletekbe bocsátkozni azért nem szabad. Például az már túlzás, ha a boncteremben a holttesteket bottal veri valaki.
– Bottal veri a hullákat?!
– Igen, hogy meggyőződjön arról, milyen sérülések ejthetők a halál beállta után.

Ismeri Darwin egyik, zenéről szóló tételét? Azt írja egy helyen, hogy az emberekben a beszéd képességénél sokkal előbb megvolt a hajlam a zene iránt. Lehet, hogy igaza van, ezért gyakorol oly különösen jóleső hatást ránk. A lélek mintegy beleéli magát a régmúlt évezredekbe, mikor az élet még nem volt olyan fejlett, mint ma.

Csodálkozásom akkor hágott tetőpontjára, amikor rájöttem, hogy a Kopernikusz-féle elmélet a Naprendszerről ugyancsak ismeretlen előtte. Nagyon meglepett, hogy egy modern ember nincs tisztában azzal, hogy a Föld forog a Nap körül.
– Ön csodálkozik? – kérdezte Holmes nevetve. – De minthogy most hallottam, azon va-gyok, hogy elfeledjem.
– Hogy elfelejtse?
– Tudja, én úgy képzelem az emberi agyat, mint egy üres szobát, ahová tetszése szerint hord be bútort az ember. A bolond sok mindenfélét kever össze válogatás nélkül, kihagyva a nélkülözhetetleneket, míg a munkásember csupán a szerszámait hordja be, melyekre feltétlenül szüksége van, és azokat a legnagyobb rendben tartja. Hiba azt hinni, hogy a kis szoba tágítható volna, mert eljön az idő, amikor az ember lényegtelen apróságok árán alapvető dolgokat elfelejt. Fontos tehát az, hogy csak a legszükségesebbeket hordja be oda.
– De a Naprendszer!…
– Mit törődöm én azzal? Ön azt mondja, hogy mi a Nap körül forgunk. Ez rajtam és munkámon egy cseppet sem változtathat, tőlem foroghatnánk akár a Hold körül is!

♪ ♪ ♪ ♪ ♪
A képek a „Sherlock Holmes Thing's” pinterest táblámról és a „Oh my Sherlock...” nevű WeHeartit gyűjteményemből származnak, ott többet megtudhatsz róluk és további képek várnak.
♪ ♪ ♪ ♪ ♪

Különféle „A Study in Scarlet” borítók:


Imádok borítókat nézegetni, pláne a különféle kiadásokét egy-egy könyvnek. Mivel Doyle munkája világszerte elterjedt, így hatalmas mennyiségű és nyelvű kiadás jöhetne itt szóba. Csak a GoodReads 654 kiadást jelez A bíborvörös dolgozószobához

Először a kedvencemről: 2008, Penguin – egy az egyben az első hulla van a képen, a könyvben leírt morbid-horrorisztikus helyzetben! 
Csak pár nekem tetszőt válogattam ki:






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése